Kék pingvin vagy törpe pingvin
A kék pingvin, más néven törpe pingvin a madarak osztályának a pingvinalakúak rendjébe, a pingvinfélék családjába tartozó Eudyptula nem egyetlen faja; a legkisebb pingvin.
ELTERJEDÉSE:
Ausztrália déli és délkeleti partjain, a környező szigeteken (beleértve Tasmániát és a Chatham-szigeteket), valamint Új-Zélandon él. A telet a tengereken tölti.
MEGJELENÉSE, FELÉPÍTÉSE:
30–40 centiméter magasra nő, testtömege mintegy 1,5 kilogrammig gyarapodhat. Tollazata felül sötétkék, illetve kékesszürke, alul fehér. Csőre 3-4 centiméter hosszúra nőhet.
ÉLETMÓDJA:
Nagy csapatokban (olykor százezres kolóniákban), földbe vájt üregekben (gyakran a viharmadarak elhagyott fészkeiben) költ. Az üreg egyik sarkában ürítenek Ez a trágyahalom gyakran valósággal nyüzsög a legyektől, kullancsoktól és különféle egyéb élősködőktől, de a fészek nagyja így tisztán marad.
Nappal a tengeren halászik, szürkületkor kapaszkodik fel fészkéhez a gyakran meglehetősen meredek partoldalon. Kora hajnalban tér vissza a tengerre, mielőtt fölkelne a nap, és megjelennének ragadozói, a halfarkasok.
Egy egy alkalommal jellemzően két tojást rak, és azokon 39 napig felváltva kotlik a két szülő. A fészeklakó fiókák vakon bújnak ki a tojásból, és csak körülbelül nyolc hét múlva merészkednek ki a vízre — a szülők ezután is a költőüregben maradnak.